A szabadságharc időnként, az egyik legkártékonyabb magyar hagyomány miatt rebelliónak minősült.
2010. február 02. 15:46
p
0
0
24
Mentés
„Egetrengető botrány keletkezett 1913-ban a közéleti habverésben már akkor sem szűkölködő Magyarországon. Egymástól függetlenül két irodalomtudós, Tolnai Vilmos és Riedl Frigyes mutatta ki komoly filológiai eszközökkel, hogy az akkor minden jelentős iskolai ünnepélyen, hazafias rendezvényen szavalt kuruc balladák (többek között az Esztergom megvétele, az Ocskay Lászlórúl való ének, A kölesdi harcrul, a Nagy Bercsényi Miklós) nem a Rákóczi-szabadságharc idejéből származnak. Hanem a hangyaszorgalmú, ám roppant felületes történetíró és függetlenségi párti politikus, Thaly Kálmán kompilációi. A tárogatós-karabélyos-kacagányos-labancverő kuruc világot regélő, a magát már történeti műveiben is a "nagyságos fejedelem íródeákjának" nevező Thaly egy egész nemzetet andalított el meséivel. Majd' száz évvel ezelőtt a huszadik században első alkalommal, de nem utoljára merült fel a kérdés: hol helyezzük el a nemzeti önazonosság panteonjában a Rákóczi-szabadságharcot?
(...)
A Rákóczi-szabadságharc időnként az egyik legkártékonyabb magyar hagyomány, a hamis realizmus miatt az európai fejlődést és világosságot jelentő törvényes uralkodó elleni rebelliónak minősült. S a nagymajtényi síkon fegyvert letevő Károlyi Sándor került a realitásokat megértő államférfi szerepébe.
Más korban Rákóczit szlavofil irányultságú plebejussá karikírozták, aki alig várta, hogy minden oroszok cárjának keblére boruljon. Szabadidejében jobbágygyermekeket védett a földesúri dölyftől, s úgy morzsolta a búzaszemeket, mint a szeretett Rákosi elvtárs.”
Kérdezhetnéd persze, hogy minek beszélek itt önmagamról, amikor te vagy a levél címzettje. Azért, kedves Péter, mert megszólítva érzem magam. Általad érzem megszólítva magam. Győrffy Ákos írása.
Hermész a görögöknél az istenek hírnöke, emellett az irodalom védelmezője is volt. Nem tudom elhessegetni magamtól az érzést, hogy talán ezért volt valami közünk egymáshoz.
Fontos könyv jelent meg egy határon túli magyar közösség kiirtásának történetéről.
p
0
2
5
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 24 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
csi
2010. február 03. 00:19
Nem kell "túlfeszült lényeglátónak" lenni ahhoz, hogy lássuk, Blogen milyen szépen képviseli azt a bizonyos hamis realizmust.
bonmot: Kurucok nélkül nem maradtunk volna magyarok, labancok nélkül nem maradtunk volna életben.
Ablonczy Bálint cikke kiváló, az egészet érdemes elolvasni.
Aki Rákóczit (IS) relativizálni meri,
hejjh,
van ANNAK A FEJIBE ILLŐ ÖREGFOKOS, láncosbuzogány, SZABLYA a FALAMRA AKASZTVA!!!
Abloncziak, EZ MOSTAN HOGY JÖN IDE??!
Tán a KURUC.INFO ellen irányul e kétes baromság??!
Nem akarok nagyon okoskodni, de a marxista szociológia illetve történetírás két nagy embere B.Anderson (Imagined communities) és E.Hobsbawn (Invented Tradition) találta ezt ki, miszerint a 'burzsuj középosztály' találta ki a 'nemzeti történelmet', hogy elkábítsa a munkásosztályt és megakadályozza a világ forradalmat.
Ezzel kapcsolatban csak az a baj, hogy mi is a történelmi igazság? Emberek nem tudják, hanem élik és érzik identitásukban a nemzeti történelmet, azaz lehet, hogy hamis a tárogatós-kuruc romantika, de ez emberek hisznek benne...
Szóval bonyolult dolog ez az identitás politika.